Gyermeknevelési módszerünk
Gyermeknevelési módszerünk „titka”, az őszinte gyermekszeretetben, a gyermek tiszteletében, egyéni fejleszthetőségében keresendő. Mindent megteszünk, hogy a gyermek érdeklődő, a világra nyitott, befogadó legyen, tisztelje társait, a felnőtteket, ismerje meg a valódi értékeket, tudjon örülni, lelkesedni.
Az óvoda legfőbb célkitűzése, hogy a gyermek szeretetteljes, nyugodt légkörben, igényes körülmények között töltsék óvodai éveiket. A napi tevékenységek során arra törekszünk, hogy egyensúlyban tartsuk az életkori sajátosságoknak megfelelő készségfejlesztést és az önfeledt játékot. Nevelési munkánkkal elősegítjük, hogy intézményünkből jól kommunikáló, saját véleményalkotásra képes, nyitott, egészséges, az iskolában jó esélyekkel induló gyermekek kerüljenek ki.
Óvodánkban kiemelt szerepet kap az egyéni bánásmód. Hiszünk abban, hogy minden gyermekhez sajátos út vezet – ezt az utat igyekszünk úgy megtalálni és az úton támogatni a kicsiket, hogy közben a közösségi értékek és szabályok is megjelenjenek, majd idővel beépüljenek óvodásaink mindennapjaiba.
Nagy hangsúlyt fektetünk a mozgásfejlesztésre, hiszen a központi idegrendszer érési folyamata és a mozgásfejlődés szoros egységben áll egymással.
E két terület biztosítja az értelmi fejlődést, és a mozgás fejlesztésével hatni tudunk az idegrendszer fejlődésére.
A programunkba beillesztett mozgásfejlesztéssel célunk, hogy elősegítsük az idegrendszer optimális fejlődését, megteremtve ezzel a lehetőséget a további fejlődéshez.
Ha mindez elmarad, többek között sérülhet a beszéd, az írás, az olvasás, számolás megfelelő fejlődése.
A nagymozgások fejlesztése szinte minden foglalkozáson, játékban előfordul valamilyen formában: futások, járások, csúszás, kúszás, mászás, ugrások. Ezekkel az idegrendszeri pályák differenciált, pontos követése, finomítása a cél. Közben az irány- és tempóváltások a mozgás feletti tudatos irányítást erősítik (fogócskák, tánc, körjátékok).
Mivel a ritmus, a tánc nagy hatással van az értelmi működésre, ezért ezeket is mindennap alkalmazzuk.
A szem – kéz koordinációja és annak pontossága alapvetően fontos a későbbi zavartalan írástanuláshoz, ezért mindennapos játékainkban ez a terület is hangsúlyosan előtérbe kerül (rajzolás, autózás, labdavezetés, stb.).
A mozgás segít a testkép és az oldaliság kialakulásában is. (Kis és középső csoport elején: egyik oldal, másik oldal, ablak felőli oldal, ajtó felőli, jelölt kezed felőli – majd később: jobb és bal.)
A testfogalom a saját testről szerzett intellektuális tudás, melynek kialakítását apró lépésekben végezzük, mindig csak egy testrészre koncentrálva, versikékkel, mondókákkal, mozgásos játékokkal. Ez a mozgásritmus és mozgáskoordináció fejlesztése is egyben.
Az egyensúlynak szoros kapcsolata van a testi fejlődésen túl a pszichikum fejlődésével is. Ezt bizonyítja, hogy az egyensúlyi helyzethez az „ősbizalom” képe kapcsolódik: az anyaméh, a ringatás, a biztonság, az öröm megélése. Az egyensúlyvesztés a félelem, a szorongás kísérője lehet.
Hangsúlyos szerepet kap ezért nálunk a vesztibuláris rendszer fejlesztése.
Mindezen területeknek fejlesztése tehát beépítve jelenik meg a mindennapos mozgás valamilyen formájában. Ezeknek helyszíne a csoportszobákon és az udvaron kívül a mozgásfejlesztő szoba, ahol helyet kapott számos olyan terápiás eszköz, amely segítségével még magasabb színvonalon végezhetjük munkánkat.